Nyílt levél magamnak és Nektek!
Földes Andris
Követünk
Elszomorít, hogy ilyen sűrűn élünk a városban egymás mellett, és sokszor azt érzem, hogy ezt mindenféle empátia nélkül, magányosan tesszük, egyedül hagyjuk magunkat és másokat is a gondjaikkal. Ez nem tetszik. Tehetlennek érzem magam a társadalom problémáival szemben, sőt, sokszor a sajátjaimmal szemben is, se magamra, se másokra nincs időm. Kulcsfontosságú lehet, ha részt veszünk a magunk gondjainál nagyobb dolgok segítésében, és ezáltal közelebb kerülünk Önmagunkhoz. Ennek a kezdő lépéseként írok most nektek, és arra kérlek benneteket, adományozzatok a hajléktalanok megsegítéséért!
Nem hagyhatjuk egymást egyedül, nem ez a normális, de tudom, hogy ez a mindennapokban nehezen kivitelezhető, és “csak megyünk előre, ahogy tudunk”. Ez nem elég. Álljunk meg. Segítsünk.
Nézzünk körbe, segítsünk úgy, és ott, ahol tudunk, és szükség van rá. Lehet, hogy először önmagunkkal kezdjük, mindennap törődünk magunkkal, meditálunk, jógázunk, majd szép lassan bővítjük a kört… és itt jön szóba a Van Esély Alapítvány, amely mindig tű pontosan ott, és abban segít, ahol kell.
Hajléktalan emberek, akik ki akarnak törni a hajléktalanságból, szociális munkással közösen pályáznak hozzájuk, konkrét tervet adnak be. Ez vonatkozhat akár egy suli befejezésére, szakképesítés vagy jogosítvány megszerzésére, de van olyan is, aki hajléktalanszállóról ment egyetemre.
Három éve egy kedves barátom már gyűjtött nekik, adományoztam, így ismertem meg az alapítványt. Ebben az évben én is jelentkeztem, a Van Esély követe lettem és adományokat gyűjtök.
A következő hónapban minden nap jógázni és meditálni fogok, egyszerre segítve magamat és az otthontalan embereket is.
Nem olyan régen még ismeretes volt a kaláka. A közösség tagjai egymást kölcsönösen segítve dolgoztak össze, házat építettek, esküvőt rendeztek egymásnak stb. Mindezt jó hangulatban, ünnepléssel, tánccal egybekötve, közösségi élményként megélve tették. Máshogy nem is szabad. Amit most csinálok, csinálunk az alapítvánnyal és olyan emberekkel, akiknek nincs otthona, az valami ilyesmi. Együtt dolgozunk, megosztjuk a feladatokat, és most ti is részei lehettek ennek, mint támogatók.
Segíts magadon, jógázz és meditálj velem minden nap, és próbálj meg találni valamit, amivel te is részese lehetsz a megoldásnak! Köszi, ha adományozol, és segítesz, hogy összegyűjtsek egy hónap alatt 200 ezer forintot!
Andris
