-->

Vilmos

Vilmos kedvenc tyúkját tartja a karján.

Vilmos szívességből él egy kis kunyhóban Budapest külterületén. Kerti munkálatokat lehetővé tevő szerszámokra, majd kis traktorra pályázott hozzánk.

Vilmos több, mint húsz éve él állataival a főváros határában egy kis kunyhóban. Hét testvérével egy kisvárosban nőtt fel, szülei munkásemberek voltak. Édesapja alkoholizmussal küzdött. Az általános után kertész, majd szakács végzettséget szerző fiú kamaszévei végére maga is az ital rabjává vált.

Vilmos élete akkor változott meg gyökeresen, amikor egy italozás után kocsmai verekedésbe keveredett, amely egy ember halálához vezetett. 19 évesen, még kialakulatlan személyiséggel, a felnőtté válás küszöbén került börtönbe és csak 34 éves korában szabadult.

A börtönévek során minden megváltozott. Családjával, addigi ismerőseivel megszakadt a kapcsolata, átértékelte egész addigi életét. Esetében valóban beszélhetünk rehabilitációról és a személyiség újraépítéséről. 

Nézzétek meg Viliről Halász László dokumentumfilmjét: Ezt levezekelni nem lehet

Vili felismerte, hogy kamaszkori agresszióját, a veszély állandó keresését az italnak köszönhette, így szakított az alkohollal. Bevonulása óta, azaz immáron több, mint 40 éve teljesen absztinens. A börtönévek alatt sokat tanult, lakatos és hegesztő végzettségeket szerzett, a munkán kívül minden idejét olvasással töltötte.

Öt évvel a rendszerváltás után szabadult egy jócskán megváltozott világba, ahol nem ismert senkit és senkitől sem kapott segítséget. Néhány hétig aluljárókban húzta meg magát, ahol mindenét ellopták. 

Rossz tapasztalatai hatására hagyta ott a várost. Felköltözött a budai hegyekbe, ahol egy elhagyott házat tett lakhatóvá, majd 2000-ben átköltözött a XI. kerület zártkerti övezetébe, egy kis kunyhóba. kezdetben titokban lakott itt, majd a tulajdonos engedélyével. Hamar megismerte a környékbeli lakókat, akik nem csak rendszeres munkát adtak neki, de annak is örültek, hogy valaki életvitelszerűen ott lakik és figyel a környékre. Afféle modern remeteként a szomszédság szerves része lett. Vilmos végül ebben a csendes, természetközeli életmódban talált magára, megteremtett magának egy élhető, önfenntartó állapotot. 

Vili és a Van Esély

Pár évvel ezelőtt meglopták, elvitték az összes értékét, szerszámait is. Mivel Vilmos a környékbeli megbízásokat saját szerszámokkal végezte, megélhetése, új életében először bizonytalanná vált, ezért adománygyűjtést indítottunk, hogy Vilmos új szerszámokat tudjon vásárolni magának. 

A gyűjtés nagyon sikeres volt, Vili sokat dolgozott, megélhetése évekig biztosítva volt. Néhány éve azonban egészsége súlyosan megrendült, sokáig bizonytalan volt, mennyire veszélyezteti életét a betegség. Létfenntartása hónapokra kritikus helyzetbe került, hiszen a sok kórházi tartózkodás és a legyengült állapot miatt nem tudott dolgozni. 

Vili és segítője újra pályáztak a Van Esélyhez. A pályázatban több célt fogalmaztak meg és a következőkhöz kértek segítségét:

  • Vili megrendült egészsége felszínre hozta szociális-, és hivatali ügyeinek teljes kuszaságát és kiszolgáltatottságát, ezek intézéséhez kerestek szakembert.
  • Feltételezték, hogy Vili romló állapotához a traumatikus múlt feldolgozatlansága is hozzájárult, ezért narratív módszerrel segítő beszélgetés-sorozatot terveztek.
  • A jövőbeli munkálatok segítéséhez egy kis kerti traktort szerettek volna venni.

A Vilmossal való közös munka egy egész kis csapatot mozgósított a Van Esélyben. Egészségbiztosításának, közgyógyellátásának stb. elintézéséhez és egészségügyi ellátásának megszervezéséhez szociális munkást kerestünk, aki pillanatok alatt különlegesen gazdag és erős kapcsolatot épített fel Vilivel.

A segítő beszélgetések strukturálásához és vezetéséhez narratív terápiás pszichológus tanácsait vettük igénybe, az ő szakmai kontrollja mellett egy mentálhigiénikus-szociológus önkéntes kezdett foglalkozni Vilivel.

A kis használt traktor kalandos utakon szintén eljutott Vilmos kertjébe és bevetésre készen várta új gazdája gyógyulását.

“Fel lehet állni. Bárhonnan.”

Vili fantasztikus munkát tett az épülésébe. Hamar lábra állt, jobban lett, alkoholt már nagyon régen nem iszik, most leszokott a dohányzásról is és újra szervezte az életét. 59.szülinapjára meghívta kis kunyhójába a Van Esélyes csapatot, majd a köszöntésnél nagyon elérzékenyülve mondta, hogy ez egészen olyan, mintha megint családja lenne. 

2020-ban kiteljesedett az új élete. Jól van, karbantartóként munkát kapott egy egyetemen, majd egy uszodában. Élvezi az új munkával járó új társas kapcsolatait, ráadásul nyuszijának kicsinyei születtek 😊. 

Vilmos a barátaival
Vilmos a barátaival, köztük a Van Esély önkéntes csapatának tagjaival

2022. március

Legyél Támogató!

Segítesz, hogy valaki, aki most még hajléktalan, ne legyen mindig az?

Adományoddal Te is sokat tehetsz azért, hogy mások is elindulhassanak. Ha Te hiszel bennük, azok az emberek, akik már szinte mindent elvesztettek, újra hinni kezdhetnek önmagukban.

Támogass!