István
István utcán élve kezdett biztonsági őrnek tanulni. Ma szakmája van, dolgozik és albérletben él.
István elmúlt 60 éves és egy éjjeli menedékhelyről pályázott hozzánk segítőjével, Mikivel azért, hogy személyi-, és vagyonőr lehessen.
Már nagyon régóta hajléktalan volt, pedig úgy tűnt, simán indul az élete. Piacképes szakmája volt, sikerei a sportban, amikor egy súlyos tragédia kettévágta az életét: várandós menyasszonya nem sokkal a szülés előtt meghalt egy balesetben.
István mély depresszióba zuhant, és ettől kezdve minden rosszul alakult. Bányában dolgozott, ahol egy munkahelyi baleset után napokig kómában feküdt. Ezután munkanélküliség, majd egy újabb baleset, rokkantosítás és hajléktalanság következett. Az elmúlt években végig dolgozott, hol takarítóként, hol portásként, csak a járvány ideje alatt veszítette el a munkáját. Ennyi baj közben mégis meg tudta őrizni a „fényt a szemében”, ahogy a fapadon dolgozó szociális munkás, Miki mondta.
…. és tényleg, István nagyon lelkes, akar, küzd. A pályázat eredmény hirdetése előtt nem tudott aludni az izgalomtól. A siker sokat adott neki, megindult előre, szobát bérelt. A tanulást nagyon komolyan vette és sikeresen levizsgázott, a Ti támogatásotokkal immár személy- és vagyonőr!
A fotón István és az őt segítő szociális munkás, Miklós.
2026. május