Géza
Géza állami gondozott volt, most hajléktalanszállón él, és nagyon vágyik egy saját lakásra. Targoncakezelő tanfolyamot végez, abban bízik, hogy ez a piacképes szakma stabil, magasabb jövedelemhez segíti, amiből fenn tud majd tartani egy bérlakást.
A vidéki nagyvárosban élő Géza egészen kicsi korában került állami gondoskodásba, intézetben nőtt fel. Máshogy áll a dolgokhoz, pénzhez, tulajdonhoz, mint egy olyan ember, aki családi körben, egy valódi otthonban tanulja meg az élet dolgait, neki mindenért meg kell küzdenie, felnőttként szinte mindent nulláról kell megtanulnia. Lassan tud egyről csak egyről a kettőre jutni, eddig még nem sikerült saját otthont teremteni magának. Alapok és hátország nélkül, egyedül nagyon nehéz. Lassan negyven éves lesz, nagy dolog, hogy csak most került hajléktalanszállóra, nem tudta fizetni az albérletet. Szorgalmas, rokonszenves, rendes ember, mindig keményen dolgozott, parkgondozói és erdőművelő végzettségével azonban rendszerint csak szezonális munkákhoz jutott, télen nem kapott fizetést.
Most nagy fába vágta a fejszéjét, elvégzett egy raktárosi tanfolyamot, és targoncavezetést tanul. Komoly tervei vannak, szeretne önkormányzati támogatással bérlakáshoz jutni, és kiköltözni a szállóról.
2024. november