Dávid
Dávid súlyosan traumatizálva, nagyon rossz lelkiállapotban költözött hajléktalanszállóra. Most gimnáziumba jár a támogatásunkkal, és önálló életét tervezi. Előrehozott érettségit tett angolból!
„Azt tanultam meg az apámtól, anyámtól, nevelőapámtól, hogyan ne éljen egy család.”
Dávid húszas éveinek végén jár, átmeneti szállón él. Elmondása szerint gyerek- és kamaszkorában alkoholista és bántalmazó felnőttek vették körül, egy ideig édesanyja jelentette a biztos pontot. Fiatal felnőttként félbehagyta a középiskolát, majd egy szemeteszsáknyi ruhával el kellett hagynia az otthonát. Súlyosan traumatizált állapotban gyalogolt egy éjszakát, majd immár üres kézzel megérkezett egy nagyobb városba. Padon alvások és kacskaringók után hajléktalanszállóra költözött.
Nagyon rossz lelkiállapotban találkozott Zsuzsával, azzal a szociális munkással, akivel megtalálta a hangot. Közösen pályáztak a Van Esélyhez azzal a tervvel, hogy Dávid befejezhesse a gimnáziumot.
Jelenleg informatikai munkákat végez, játékokat fejleszt távolról, és a suli 11. osztályt végzi.
Éppen most tett előrehozott érettségit angolból!
Dáviddal Nemes Mózer Mária (Házipatika) készített interjút, olvassátok!
Köszönjük Dávidnak, Vikinek és Daninak, hogy vállalkoztak a megjelenésre, és Horváth-Papp Zsuzsának a képeket!
2026. május