We Can Do It!
Győri Hanna
Követünk
Győri Hanna vagyok, kiadói szerkesztő. Már negyedszer vagyok a Van Esély követe, mert nagyon fontosnak és nagyon hatékonynak tartom a munkájukat: személyre szabottan segítik a hajléktalan embereket, akiknek nem volt lehetőségük a megfelelő családi és anyagi háttér hiányában azt a kipárnázott életet élni, és ezért biztos egzisztenciát teremteni, ami például nekem megadatott. Azt a társadalmi tőkét szeretném ezzel visszaadni – barátok, család, iskoláztatás, műveltség, mentális egészség, ilyesmikre gondolok – amikből nekem jutott, nekik meg nem.
Cserébe nem könnyű dolgot vállalok. Nem, nem fogom körbebiciklizni a Földet, de jó is lenne, kivenni egy hónap szabadságot itt a tomboló tavaszban, és sportolgatni! Nem, nem. Nem fogyok le. Nem zongorázok (szerencsére). Nem tanulok meg szavalni.
TAKARÍTANI fogok. Mert annál rosszabb nincsen.
Ugyanis egy lakást nemcsak megszerezni kell, hanem meg is tartani. Valamilyen állapotban. Ami rengeteg energia és rengeteg pénz amúgy, még egy hozzám hasonló középosztálybelinek sem fér bele sokszor megfizetni a szereléseket, ezért szép lassan minden lerohad. (Akiknek gyűjtök, ők szívesen takarítanánk és karbantartanának a sajátjukban – ebben segítsünk nekik!)
Mert mondhatnám a szerkesztő helyett azt is:
Győri Hanna vagyok, 42 éves háziasszony. Házvezetőnő. Cseléd. (Ld. fotó)
Ha rendes ember, sőt, rendes asszony volnék, aki fenntartja a lakást és a családot, azaz:
mindennap főz, bevásárol, rendet rak, takarít, mos, mosogat, eteti és tisztán tartja az állatkákat, ellenőrzi a gyerekek iskolai előmenetelét, elkíséri őket az iskolába és haza, ha még kicsik, szervezi a család elfoglaltságait és szabadidejét, felújít, karbantart, számlát befizet, ügyeket elintéz, lefűz, eltesz, félretesz… Nos, az valószínűleg még egy teljes állás lenne. De egy fél biztos.
Én viszont mindezeket nem csinálom. Ennek megfelelően a lakásunk állapota katasztrofális.
Ti fogtok nekem segíteni, hogy hogyan javítsunk a helyzeten! A munkámat és a felújítandókat be is fogom árazni.
Erre gyűjtöm majd a virtuális összegeket – persze igaziból nem nekem utaltok virtuális csőfestésre meg zsanérigazításra, hanem a Van Esély ügyfeleinek, hogy legyen esélyük továbblépni az önálló lakhatás felé!
